2021. január 20.

Hazánk az egyetlen ország, amely hat évet szánt arra, hogy feldolgozza és bemutassa a száz évvel ezelőtt, 1914-ben kezdődött első világháborút és annak következményeit. Az Első Világháborús Centenáriumi megemlékezés-sorozat 2020-ban véget ért, az elvégzett munkát sajtótájékoztató keretében összegeztük.

Magyarország Kormánya 2013-ban Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot hozott létre az első világháborús centenáriumi programsorozat megvalósítására. A kormányhatározat értelmében a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány alá tartozó XX. Század Intézet kapta meg a feladatot az eseménysorozat előkészítésére és lebonyolítására, illetve a projektben résztvevő intézmények és szervezetek együttműködésének koordinálására.

 

 

A Centenáriumi Emlékbizottság munkájával arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy azok, akik a Nagy Háborúban életüket vesztették, megsebesültek, fogságba kerültek, a mi hőseink és az utókor számára fontos, hogy az ő példájukat felmutassuk.

A Terror Háza Múzeumban tartott, online közvetített záróeseményen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára idézte fel a Nagy Háború történelmi hátterét és a világra gyakorolt hatását, Schmidt Mária, az első világháborús megemlékezések koordinálásáért felelős kormánybiztos pedig ismertette az emlékév legfontosabb eredményeit.

Rétvári Bence hangsúlyozta, félteni és őrizni kell nemzeti szuverenitásunkat, mert helyettünk mások nekünk jó döntést nem tudnak hozni. Emlékeztetett: Magyarországnak nem volt érdeke, tehát ellenezte is, hogy az Osztrák - Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának, ami aztán kirobbantotta az első világháborút. A monarchián belül azonban "nem volt lehetősége" a magyar nemzeti érdek érvényesítésére. "Ez utána a legnagyobb nemzeti sorstragédiánk egyikét, a trianoni békediktátumot okozta" - fűzte hozzá.

 

D__YT20210120003.jpg

 

Közölte: Magyarországot sokkal nagyobb arányban büntették a győztes hatalmak, mint más veszteseket, amelyek egységesek voltak és időben ki tudtak állni a nemzeti érdekükért. Magyarországon eközben a "gyengekezű Károlyi-kormány" a hadsereg lefegyverzésével volt elfoglalva, a kommunista Tanácsköztársaság pedig szalonképtelenné tette az országot - fogalmazott.

Rétvári Bence konklúzióként azt hangsúlyozta: "minden esetben a nemzeti érdekért ki kell állni és azt meg kell jeleníteni". Megfogalmazása szerint "azért emlékezünk a történelemre, hogy okuljunk belőle: a jó példát kövessünk, a rosszat pedig kerüljük el". A még 2013-ban kezdődött centenáriumi eseményekkel a magyar kormány méltóképpen emlékezett meg a 661 ezer hősi halált halt magyar katonáról, és a trianoni sorscsapásról - jelezte arra is kitérve, hogy a centenáriumi programok mások mellett a köznevelési intézményekbe járóknak, a közösségeknek, a tudományos műhelyeknek és a kulturális intézményeknek is szólt - sorolta.

Schmidt Mária felidézte: a 2013 őszén létrehozott emlékbizottság tagjai úgy döntöttek: nemcsak felelevenítik a tragikus eseményeket, hanem "százévnyi tapasztalat birtokában" elkezdik "a világrengető esemény" újraértelmezését is. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója leszögezte: "Európában sehol nem fogalmaztak meg ilyen szándékot". Közlése szerint az európai programok kimerültek abban, hogy megismételték a nagy háború "száz éven keresztül szajkózott értelmezését, azt a mesét, amelyet a győztesek alakítottak ki".

 

SCH_M_CEB_1.jpg

 

 Mint kiemelte, az újraértelmezésre azért volt szükség, hogy a szomszédos államok számára is világossá tegyék: "a háborús logikától áthatott százéves magyarázatok akadályozzák, hogy sikeresek lehessünk a jelenben és a jövőben".

"Újraolvastunk sok mindent, friss szemmel néztünk rá a múltra, Magyarországra hívtuk a világ elismert történészeit, vitatkoztunk, értelmeztünk, elemeztük, értékeltünk" - mondta. Hozzátette: eseményeiket kötetek egész sorában publikálták, díjazott honlapot hoztak létre, pályázatokat írtak ki, dokumentumfilmeket állítottak össze és a Várkert Bazárban Új világ született 1914-1922 címmel kiállítás valósult meg.

Schmidt Mária azt mondta, büszke arra, hogy "a rettenetes nagy hamu alól sikerült kimentenünk saját történetünket", majd a 20. század "egyik legkeserűbb tapasztalatának" nevezte, hogy "a mi történetünket mások próbálták meg elmesélni helyettünk, nekünk". A centenáriumi megemlékezés-sorozat legfontosabb eredményeként hivatkozott arra, hogy "a 20. század legnagyobb tragédiájáról immár úgy beszélhetünk, mint bármely más szuverén, európai nemzet".

Schmidt Mária köszönetet mondott a centenáriumi emlékbizottság tagjainak és korábbi három elnökének, Navracsics Tibornak, Balog Zoltánnak és Kásler Miklósnak.

Felidézte: a kormány hat év alatt több mint 6,7 milliárd forinttal támogatta a centenáriumi programokat: 762 első világháborús emlékmű újult meg, 69 teljesen új emlékhely létesítését támogatták, országos pedagógusképzési programjukon mintegy ezer iskolából 5250 tanár vett részt.

 

 

D__YT20210120010.jpg

 

Szavai zárásaként Schmidt Mária úgy fogalmazott: hat év eredményei világossá tették, hogy "a 21. század magyarjai megőrizték elődeik képességét az újrakezdésre".

A centenáriumi rendezvénysorozat keretében az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a rendezvények lebonyolításáért felelős XX. Század Intézet az elmúlt hat évben több tucatnyi rendezvényt – tudományos tanácskozást, konferenciát, háttér-, műhely- valamint kerekasztal-beszélgetést, kiállítást és vetítés-sorozatot – szervezett, esszéköteteket, monográfiákat, emlékirat-gyűjteményeket és számos egyéb tudományos igényességű kiadványt jelentetett meg.

Az Emlékév kiemelkedő kulturális programja, a már említett Új világ született 1914–1922 című központi kiállítás. A rendkívül látványos, nagyszabású tárlat, amely három szinten, több mint kétezer négyzetméteren látható a Várkert Bazár Déli palotájában, különleges installációkon, interaktív kiállítási elemeken, érintőképernyős eszközökön böngészhető rengeteg információn és izgalmas kisfilmeken keresztül mutatja be az első világháború előzményeit, történéseit és következményeit. A tárlat vezető kurátora Schmidt Mária történész.

A Várkert Bazárban valósult meg 2013. november 11–12. között az első világháború történetét új értelmezési keretek közé helyező Európai testvérháború című nemzetközi tudományos konferencia. A háború lezárásának 100. évfordulójához kapcsolódóan, 2018. december 12-én pedigaz Új világrend születettcímű nemzetközi konferencia. A rendezvény három fő témakörben (Az új világrend, A háborút lezáró békerendszer, A nemzeti önrendelkezés kérdése) tárgyalta a világégést követő időszak eseményeit.

 A Frontmozi vetítés-sorozatot az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által szervezett programok egyik legsikeresebbjeként tarthatjuk számon. A 2014-ben és 2015-ben az Uránia Filmszínházban, 2016-tól 2018 végéig pedig a Kino Café Moziban, havonta megrendezett vetítéseken első világháborús témájú filmeket tekinthettek meg az érdeklődők, akik a vetítések előtt szakmai beszélgetéseket hallgathattak meg az adott alkotásról. A 37 vetítés mindegyike teltház előtt zajlott.

 

Az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat eredményeit bemutató kisfilm:

 

 

 Az emlékművek felújításáról készült kisfilm: 

 

 

Az első világháborús centenáriumi megemlékezés-sorozat eseményeiről és eredményeiről részletesen a www.elsovilaghaboru.com weboldalon, továbbá az emlékév különböző közösségi média-felületein tájékozódhatnak az érdeklődők:

Facebook: www.facebook.com/elsovilaghaboru  

Instagram: https://www.instagram.com/elso.vilaghaboru/?hl=hu

Youtube: www.youtube.com/user/elsovilaghaboru

 

THM - MTI

Facebook   Youtube   Instagram