Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet idén is új pályázatokat ír ki tudományos művek megjelentetésére, első világháborús emlékművek helyreállítására, tudományos és kulturális rendezvények, művészeti tevékenységek megvalósítására, valamint játék- és dokumentumfilmek forgatókönyveinek megalkotására.

A pályázatok benyújtásával kapcsolatos információk itt érhetők el:
http://elsovilaghaboru.com/centenariumiemlekbizottsag/hu/palyazatok

Kérdéseikkel a palyazat@elsovilaghaboru.com email címre írhatnak.

 

Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság

Frontmozi-vetítéssorozatunk decemberi alkalmán Székely István 1936-os alkotását tekinthették meg a Kino Café Moziba látogatók.

A film előtt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója Lakatos Gabriella filmtörténésszel beszélgetett.

Békés Márton elmondta, a rendezőnek – akinek Két fogoly című filmje már látható volt a Frontmozi-sorozatban – a Hyppolit, a lakáj után talán ez az 1915-1916-os történetet elmesélő, első világháborús alkotása a leghíresebb mozija. Lakatos Gabriella úgy vélte, a Café Moszkva valóban Székely egyik leghíresebb és legerősebb filmje. Mint mondta, ez a komolyabb hangvételű alkotás kuriózumszámba megy az életműben, hiszen a rendező pályájára sokkal inkább a vígjátékok voltak a jellemzőek.

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának felvetésére, miszerint a ’30-as évekre úgy tűnt, az európai filmkultúra már kidolgozta magából az első világháborús traumát, Lakatos Gabriella úgy reagált, a háborús tematika idehaza olyannyira nem volt lejárt, hogy nálunk még csak ez volt az első elkészített világháborús hangosfilm. A filmtörténész a korszakhoz kapcsolódó adalékként megemlítette: Magyarországon 1931-ben élesztették újra a ’20-as években halódó filmgyártást, és ekkor már a hangosfilm korszaka köszöntött be idehaza is. Hozzátette: a némafilm után az átállás technikailag kifejezetten nehéz volt, ahogy a gazdasági világválság sem könnyítette meg a helyzetet.

IMG 0859

Lakatos Gabriella elmondta: a Café Moszkva műfaji szempontból is igen fontos volt, hiszen esetében – a ’30-as évek második felének trendjeit előre vetítő – melodrámáról van szó, amivel kapcsolatban a korabeli kritikusok kiemelték: a magyar hangosfilmgyártás kezdete óta ez az első alkotás, amely elfordult a kabaré színvonalú operettfilmek műfajától, és az is lényeges, hogy úttörő módon ez volt az első, háborús tematikát adaptáló magyar film.

IMG 0845

Békés Márton a korabeli pozitív fogadtatást érzékeltetve egy korabeli lapból idézett egy kritikát, amely szerint a Café Moszkva „egy percig sem giccses, művészi színvonalon vezeti végig a cselekvést, a dráma pergő és gördülékeny”, a főszereplő Vértes Lajos pedig „emberi, férfias és nem nyegle szépfiú”.

IMG 0919

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója arról is beszélt: a Café Moszkva bemutatóján Horthy Miklós kormányzó és felesége, valamint Kánya Kálmán külügyminiszter is megjelent, ezzel mintegy kanonizálva a mozit, amihez Lakatos Gabriella hozzátette, a film a mozilátogatottság szempontjából abszolút sikert hozott. Hangsúlyozta: a közönség főként azt üdvözölte benne, hogy végre egy drámát láthat a mozivásznon.

A film cselekménye röviden:

1915-ben a Gorlicei áttörés után az oroszok kiürítik a kelet-galíciai Kolomea városát és az osztrák-magyar csapatok kezére kerül. A városban reked viszont a városparancsnok, Szuharov orosz tábornok (Csortos Gyula) felesége, Verjusa (Tőkés Anna) és a tábornok segédtisztje (Kiss Ferenc, akit legutóbb az Elcserélt emberben láttunk). A kiszolgáltatott nő Café Moszkva nevű lokálban, mint énekesnő rejtőzködik. Megpróbálja rávenni Szilágyi István főhadnagyot (Vértess Lajos), hogy segítse át a frontvonalon, de a férfi sértően elutasítja.

A Bruszilov-offenzíva után 1916 nyarára a város ismét gazdát cserél, s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két bajtársával. Míg társai hasznos katonai információkkal visszaszöknek a magyar csapatokhoz, Szilágyi diverzáns akcióra készül a lőszerraktár ellen. A tábornok segédtisztje azonban felismeri és elfogják, de a boldogtalan tábornokné közben beleszeretett a magyar tisztbe és megmenti az életét. Mikor a magyarok visszafoglalják a várost újra egymáséi lehetnek.

Facebook  Youtube