Vetítéssorozatunk májusi alkalmán Jancsó Miklós Csillagosok, katonák című 1967-es alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A film vetítése előtt Hirsch Tibor filmtörténésszel, Balázs Béla-díjas filmkritikussal beszélgetett Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Békés Márton bevezetőjében elmondta: az Égi bárány után ezúttal egy újabb Jancsó Miklós-alkotás, egy szovjet-magyar koprodukció (amely egyébként az első ilyen együttműködés volt a magyar filmtörténetében) került műsorra. Hirsch Tibor elmondta, jelentős szovjet érdeklődés kísérte Jancsó filmjét, ennek ellenére a Csillagosok, katonákat a Szovjetunióban alig vetítették.

TIM 0352

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója kiemelte: a filmben a legnagyobb magyar sztárok jelennek meg, de jelentős lengyel és szovjet színészek is játszanak benne. Dacára ennek, a film mégsem tetszett mindenkinek, sőt még országgyűlési felszólalás is keletkezett belőle. Darvas József  író, publicista, politikus, a népi írók mozgalmának egyik legjelentősebb tagja egyenesen azt mondta róla: „sem remekműnek, sem szocialistának (művészileg) nem tartom, rengeteget ismétel, modoros, maníros, morbid, beteges alkotás.”

Hirsch Tibor a film politikai elfogadottsága kapcsán elárulta: az MSZMP ugyan támogatta a film elkészítését, a végeredmény valamiért mégis zavarba hozta őket. Ám mint mondta, ez a mozi még azok számára is mérföldkő, akinek nem tetszik, ugyanis innentől kezdve mást jelentett Magyarországon a történelmi film műfaja. A Balázs Béla-díjas filmkritikus hangsúlyozta: ezt megelőzően egy szórakoztató, kosztümös, populáris műfaj volt, innentől viszont a történelmi filmek lesznek a művészfilmek, amelyek rendszerint parabolizálnak. „Ettől kezdve aki történelemhez nyúl, már lehet tudni, hogy az bizony szerzői filmes, művészfilmes ambíciókkal teszi ezt.”

TIM 0391

Ezt pedig a politika igen nehezen emésztette meg, így olyan kérdések kerültek ugyanis elő, mint az emberek cselekvései kiélezett helyzetekben, azaz, hogy például mikor lesznek árulók, mikor kötnek kompromisszumot, valamint meddig terjednek a kompromisszumok lehetőségei? – hangsúlyozta Hirsch Tibor, hozzátéve: ha ilyen elemekből valaki épít egy modellt, és azt mondja, hogy ez egy évfordulós film a nagy októberi szocialista forradalom ötvenedik évfordulójára, akkor az botrány. Ilyen pedig korábban nem volt a magyar film történetében – szögezte le.

 A filmtörténész úgy összegzett: A Csillagosok, katonák egy fontos darabja a magyar filmtörténetnek, ám ezzel együtt egy peches film. „Nagyon nagyot nyerhetett volna ’68-ban” a Cannes-i filmfesztiválon, ám az 1968-as események miatt bojkotthelyzet volt, amihez Jancsóék is hozzá kapcsolódtak, így a fesztivál elmaradt.

A filmről röviden:

1918 nyara. A fiatal "szovjetország" egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék. Vöröskatonákkal együtt a fehérek fogságába kerül, ahonnan csak azért jut ki élve, mert a gőgös fehér ezredes az idegen nemzetiségűeket elzavarja. Egy másik magyar fiúval, Istvánnal egy fehér katonai kórházban találkozik. Innen indul el titokban, hogy a körülzárt internacionalisták szabadulására felmentést vigyen.

Facebook  Youtube