Bemutattuk Schmidt Mária Új világ született 1918–1923 című kötetét

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, a rendezvény moderátora elmondta: a kötet, a Várkert Bazárban található, immár teljessé vált Új világ született című kiállítással az Első Világháborús Centenárium keretében azt a célt hivatott szolgálni, hogy a száz éven át sulykolt „győztes-vesztes”, „áldozat-agresszor” ellentétpárok helyett új értelmezési keretet teremtsen a korabeli eseményeknek.

Frank Füredi arról beszélt: ez egy nagyon fontos és izgalmas könyv, amely sok más történeti munkával ellentétben egyáltalán nem válik unalmassá, valóban képes lekötni az olvasó figyelmét. A magyar származású szociológus hangsúlyozta: már önmagában a cím is igen figyelemreméltó, hiszen a nyugati gondolkodásban az „új világ” megszületését sokkal inkább a második világháború végéhez kötik, ám valójában ez az első világháború következménye.

„Ez egy nagyon bátor esszé, ami provokálja az embereket, biztos vagyok benne, hogy nagy viták lesznek erről” – jelentette ki Frank Füredi, hozzátéve, ez nem baj, hiszen ez a történelemről szóló diskurzusok egyik lényege.

Békés Márton kijelentette: Schmidt Mária holisztikus szemléletű könyvéből kiderül, hogy a mai konfliktusos területek közül számos az első világháborúra és azt követő nagyhatalmi döntésekre vezethető vissza, Schmidt Mária esszéjében pedig „máshol nem tapasztalt hitelességgel és őszintéséggel” beszél ezekről a kérdésekről. „Szinte bárhova nézünk, az első világháború következményeibe botlunk” – hangsúlyozta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

„Magyarországon, ha nem is tilos, de nagyon kevesen merik megkockáztatni, hogy egy történelmi könyvben mondjanak is valamit”, és ezt úgy írják meg, hogy az egyben a tudományosság szigorú kritériumainak is megfeleljen – ebben az esetben pedig erről van szó – szögezte le Békés Márton. Elárulta: bár a kötet a háború négy és fél évének nagy stratégiai és történelempolitikai vonalait is végig veszi, kiemelt szerepet kap az ezt követő „rendetlenség”, általános nemzetközi – és magyarországi – nyugtalanság időszaka, amely tulajdonképpen a háború folytatásának tekinthető.

Békés Márton arról is beszélt: a kötetben Schmidt Mária az egész 20. századot „egyetlen világháborúvá olvassa”, amelynek három szakasza az első és a második világháború, majd a hidegháború volt.

Az Új világ született 1918–1923 című könyv szerzője, Schmidt Mária kifejtette: arról már nagyon régóta meg van győződve, hogy az első világháború a legfontosabb eseménye a legújabbkori történelemnek. „Nincs olyan része, amit el lehetne mondani úgy, hogy ne menjünk vissza ide. Minden itt kezdődött.” Leszögezte: szerinte a második világháború és a hidegháború befejeződött, ám az első világháború még ma is tart.

Mindazok a problémák és kérdések, amelyek miatt az a világháború kitört, és az a békemű, amit rákényszerítettek a világra, ezek mind megoldatlan kérdések százait vetik fel – állapította meg Schmidt Mária. „Megszüntették a Habsburg, az Oszmán és az Orosz birodalmat”, amelyek előtte meghatározóak voltak, de Németországot és Olaszországot például nem darabolták fel. Ezek – és számos más döntés az Európai Unió jelenére is komoly hatással vannak – mutatott rá.

A Terror Háza Múzeum főigazgatója súlyos problémaként vetette el, hogy a „nyugati társadalmakat nem érdekli a történelem, még Amerikát se”, a történelemtanítást pedig kezdik megszüntetni.  Szellemi életüket béklyóba zárja „a politikailag korrekt kánon”, ezért egyfajta „szabadsághiányos” állapot uralkodik, tele vannak tabuval, olyan kifejezésekkel, amelyeket nem használhatnak az emberek – jelentette ki Schmidt Mária.

A könyvbemutatón Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei című 1916-ban, és Heltai Jenő: Álmok háza című 1929-ben megjelent művéből Blaskó Péter színművész olvasott fel részleteket.

Schmidt Mária Új világ született 1918–1923 című könyve a Terror Háza Múzeumban már kapható, március 25-től pedig országszerte a nagyobb könyvesboltokban is elérhető.