Európai polgárháborúként is értelmezik

Népszabadság, 2014. február 13.

Alig tudunk még konkrét eseményt és dátumot mondani az I. világháború kitörésének centenáriumi rendezvényei közül most, az emlékév elején, bár a Centenáriumi Emlékizottság (CEB) már több mint egy éve, 2013 januárjában megkezdte működését Navracsics Tibor vezetésével. Az emlékbizottság mellett dolgozik egy történészekből álló tanácsadó testület, az emlékév koordinálását pedig a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézet végzi. Létrejött egy honlap, a centenárium híreit összefogó elsovilaghaboru.com, amelyen idén január közepén jelentek meg az első pályázati kiírások: tudományos munkák és filmforgatókönyvek megírására, szoborfelújításokra, illetve a témával foglalkozó tudományos, kulturális programokra. Novemberben pedig nemzetközi konferenciát rendeztek a háborúról, és a Habsburg Intézet is tartott beszélgetéseket a témában.

Hogy miért ilyen nehézkesen indul az emlékév? Rétvári Bence, az igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkára, az emlékbizottság tagja azt mondja: az év második felétől, a száz évvel ezelőtt történt eseményekkel összhangban kerül sor a tervezett és támogatott kiállításokra, programokra. Egyébként a tavaly novemberi konferenciát már az emlékév kezdetének tekintik, a rendezvények tehát elkezdődtek. Az idei évre rendelkezésre álló 500 millió forint az emlékbizottság által jóváhagyott központi, kiemelt programokra, valamint a civil szervezetek és önkormányzatok számára az elsovilaghaboru. com-on kiírt pályázatokra fordítódik. A költségvetési keretet jövőre már a teljes éven át tartó megemlékezéssorozat igényeihez szeretnék igazítani, eszerint az idei félmilliárd igazából csak fél emlékévnyi támogatást jelenthet - tudtuk meg Rétvári Bencétől. Viszont érdemes tudni, hogy az emlékezéssorozat egészen 2020-ig elhúzódik majd, és minden évben jelentős támogatással számolnak.

Az idei kiemelt rendezvények közül az államtitkár megemlíti a szeptemberre tervezett első világháborús hadtörténeti kiállítást a Hadtörténeti Múzeumban, továbbá előkészítés alatt áll egy első világháborús képeket térhatásúan bemutató vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum rendezésében. A nemzeti múzeummal tárgyalnak egy év végén megnyíló, az egész korszakot bemutató nagy kiállításról is. A tárlatok mellett tervezik határon túli, nagyobb első világháborús temetők és emlékművek felújításának megkezdését. A Kárpát-medencében mintegy 3500 első világháborús emlékmű vagy emlékhely található. 2018-ig szeretnék ezek jelentős részét, és az összes korabeli katonai temetőt felújítani a határon innen és túl. Ezt már ebben az évben elkezdik. Felmerült egy új, központi első világháborús emlékmű felállítása is, de erre idén biztosan nem kerülhet sor. Viszont még ebben az évben terveznek egy újabb nagyszabású konferenciát rendezni a politikai terrorizmusról.

Gerő András történészt, a CEB mellett működő tanácsadó testület tagját elsősorban az évforduló várható tudományos hozadékáról kérdeztük. A tavaly november 11-12-én Budapesten tartott, „Európa Nagy Háborúja és az új világrend születése” című nemzetközi konferencia a hagyományos narratívával szemben igyekezett új megvilágításba helyezni az első világháborút - mondja Gerő. - Kialakulni látszik egy olyan értelmezés, amely európai polgárháborúként fogja fel a történteket. A bennünket, magyarokat igazságtalanul érintő békerendszer legnagyobb baját pedig most abban ragadják meg a kutatók, hogy felrúgott bizonyos tradicionális kulturális konszenzusokat, mert a veszteseket bűnösnek is nyilvánította.

Ami a könyvkiadást illeti, hamarosan megjelenik a tavalyi konferencia anyaga. Nyáron kiadnak egy sajtóválogatást a merénylet és a hadüzenet közötti egy hónapról, de ezen kívül egy fordítássorozatot is terveznek a legjelentősebb új, nemzetközi kutatási eredmények bemutatására. Bőven van miből válogatni, hisz csak tavaly Franciaországban 168, Németországban 60 könyv jelent meg a témában.

És hogy milyen tudományos magyarázatokra, értelmezésekre mutathat rá az évforduló? Olyanokra, mondja Gerő András, mint a háború ösztönző hatása a női emancipációra: azáltal, hogy a női munkaerő a hátországban felértékelődött. Vagy: a jegyrendszer első megjelenése és karrierje a XX. században. Sőt: az orvoslás, főleg az idegsebészet és a baleseti ellátás rohamos fejlődése a háború következtében, valamint a rokkantság társadalmi kezelésének problémája.

Facebook   Youtube   Instagram