A VILÁGHÁBORÚ AMAZONJAI

Téved, aki úgy gondolja, hogy a Kövér Bertának becézett mozsárágyú volt az egyetlen „hölgy” az első világháború frontjain! Az osztrák−magyar hadsereg kötelékében ugyanis valóban akadtak olyan hősnők, akik férfiakat megszégyenítő bátorságról tettek tanúbizonyságot.

Az alábbi kiragadott példák három olyan speciális helyzetre világítanak rá, amiben nők is teljesíthettek harctéri szolgálatot: Leggyakrabban ápolónőként a Vöröskereszt kötelékében kerülhettek a csataterek közelébe, ritkábban „inkognitóban” (magukat férfiak kiadva), illetve ténylegesen női önkéntes katonaként volt alkalmuk háborús érdemeket szerezni.

A korai ’40-es évek sajtóját többszörösen bejárta dr. Csáky Tihamérné (született: Rudolf Olga Margit) nem mindennapi története, aki 18 évesen, a háború elején ment ki az orosz frontra katonaorvos vőlegénye után, majd a hadiesküvőt követően is vele maradt a harctéren. Ápolónőként szolgált, de többször ellenséges tűz közepette maga is szállította a sebesülteket. Egy ilyen alkalommal súlyos comblövés érte, másszor a fronton kapott tüdőgyulladást. Elnyerte az Ezüst Érdemkeresztet, a Károly Csapatkereszt, a Sebesültek Érmét és a Vöröskereszt Ezüst Díszérmét is.

A Vasárnapi Újság képet is közölt Fery Bognár Mariskáról (Marie von Fery-Bognár), aki rövid hajjal, férfiruhában jelentkezett katonának. Kikerült a harctérre, 1916-ban előléptették tizedessé, kitüntették és a király vitézségéért gyémántokkal kirakott arany melltűvel ajándékozta meg. Weismann Ella, egy óbecsei (Vajdaság) magyar kereskedő lánya, felöltötte egy korábban a harctéren eltűnt önkéntes, Kádár Elemér személyazonosságát. Egyenruhát, iratokat szerzett és frontszolgálatra jelentkezett, ahol járőrszolgálatra osztották be. Később ugyan „lebukott”, de vöröskeresztes nővérként a fronton maradhatott.

A magyar származású Kuszemndi (Kuszenda?) Mária a háború kitörésekor szintén férfiként jelentkezett katonának. Harcokban is részt vett, míg tífuszos nem lett és hátországi kórházba került, ahol nem tudta tovább titkolni női mivoltát.

A hősi halált halt gróf Esterházy Pál özvegye Andrássy Ilona grófnő, az olasz fronton teljesített ápolónői szolgálatokat a 7/VII. számú Hadikórházban a 94. gyaloghadosztály kötelékében. Az ellenséges olasz ágyúbelövések közepette folytatta a sebesültek ápolását, hősies magatartásáért megkapta a Bronz Vitézségi Érmet.

Az Új Idők 1915 szeptemberében még képet is közölt egy egyenruhás asszonyságról, az alábbi képaláírással: „Ruz Ilona kadett-kisasszony, a Makovka-magaslat hősnője, akit hősiességéért a bronz- és ezüst vitézségi éremmel tüntettek ki.”

A Magyar Front című frontharcos újság 1935 májusában ismertette Hevesy Nagy Margit történetét, aki Márton néven 47 havi frontszolgálatot teljesített és szakaszvezetői rendfokozatot ért el. A 34. gyalogezred kötelékében harcolt a galíciai és orosz hadszíntereken, méghozzá főként lovas futárként. A Bug folyónál megsebesült, 25%-os hadirokkant lett és megkapta a Sebesültek Érmét két sávval, valamint a Kisezüst és Nagyezüst Vitézségi Érmeket. A háború után a Nemzeti Hadsereg tagja volt.

Tomkó Jánosné tábori főápolónőként járta meg a harcteret. 1916. áprilistól novemberig Trientben, majd szlavóniai járványkórházakban szolgált egészen 1918 novemberéig. Munkája során ízületi gyulladást kapott, ezért 75%-os hadirokkanttá nyilvánították. Ebből kifolyólag megkapta a Sebesültek Érmét is a Vöröskereszt Bronz Érdemérem, a Magyar és Német Háborús Emlékérmek, valamint a Porosz Vöröskereszt Emlékérem mellé.

Durgó Katalin 1917-ig különféle kórházak vöröskeresztes ápolónője volt, majd 1918-ig az olasz fronton szolgált. Elnyerte a „porosz bronz érem, vitézségi szalagon, török vasfélhold és díszoklevél, Károly kereszt a koronával” (sic!) kitüntetéseket.

Akadnak természetesen példák nem magyar nők frontszolgálatára is. Molnár Ferenc haditudósítóként készített interjút a császári és királyi egyenruhában harcoló ukrán önkéntesek 24 éves amazonjával, Sophie Haletschko kisasszonnyal. „Durva, erősen viseletes egyenruhát visel, a vállán puska, a gallérján őrmesteri rangjelzés, mellén a vitézségi érem. A háború kitörése óta a fronton szolgál, azóta, az év során összesen kilenc napot volt beteg. Saját bevallása szerint nagyon jól érzi magát” – írja Molnár. Később hadapródjelöltté, majd zászlóssá léptették elő.

Helly Lichtenegger, az akkor 19 éves osztrák vöröskeresztes ápolónő két éven át tevékenykedett közvetlenül a frontvonalban, háromszor is megsebesült és 1918-ban mellkasára tűzték a Károly Csapatkeresztet.

Stephanie Hollenstein, a neves osztrák expresszionista festőnő, Stephan néven, magát férfinak kiadva harcolt az olasz fronton. Bár 1915 augusztusában lelepleződött és visszavonták az első vonalból.

Viktoria Savs volt kétség kívül a leghíresebb és legtöbbször kitüntetett osztrák hősnő. 1915-ben az orosz harctéren szerzett sebesüléséből felgyógyuló édesapjával együtt jelentkezett a tiroli népfelkelőknél és valahogy sikerült megtévesztenie a sorozóbizottságot. Először a „trénhez” került Viktor néven, majd egy esztendővel később elérte, hogy áthelyezzék a népfelkelők közé, Peter Savs zászlóaljához. Bátorságáért kitüntették, egyszer például egyedül kísért húsz olasz foglyot az osztrák vonalakig, miközben az ellenséges tüzérség folyamatosan dolgozott. Néhány tiszten kívül senki sem tudta, hogy egyenruhája nőt rejt. 1917 májusában egy gránáttalálat miatt lezuhanó szikla teljesen szétzúzta jobb lábfejét és térdtől lefele amputálni kellett. Miután a kórházban nemére fény derült, a háború további részében a Vöröskeresztnél szolgált tovább. Haditetteiért kitüntették a Nagyezüst és Bronz Vitézségi Éremmel, valamint elnyerte a Károly Csapatkeresztet, a Sebesültek Érmét és a Vöröskereszt Ezüst Díszérmét is.

Virágh Ajtony