Husvéti mulatságok

A husvéti ünnepek előestéje áhitatban telik el. Feltámadás ünnepe után mindenki hazatér és a bőjt meg a husvéti előkészületek utolsó éjszakáját nyugalomban tölti el. Ámde husvét első napján már kora reggel megkezdődnek a családi tréfák és tartanak két teljes napon át. Első ezek között a tojás-keresés. Mit hozott a nyulacska? Gyermekek, öregek elszélednek a lakásban s minden elképzelhető titkos búvóhelyen keresik a fészket. Ezt a fészke a család tagjai egymás örömére, meglepetésképpen rakják zöld mohából vagy egyéb zöld levélből és a közepére helyezvén a husvéti tojást vagy abban, vagy az alatt elrakják az apró husvéti ajándékokat is. A fészkeket általában szobákban keresik, ámde ott, ahol kert van, a keresgélést oda is kiterjesztik. A kertben már csak tojások, színes, szép tojások vannak elrakva, papirba csavarva s a papiroson az illető neve. Igy gyüjtik össze a leányok azt a sok tojást, mely másnap, az öntözéskor emlék- és jutalomtárgy lesz. Husvét első napján egy-egy nagyobb családi ebéden kívül más zajosabb mulatság nincs. Ámde a második nap már annál vidámabb. Kezdődik az öntözködés, az áldomás; délután társasjáték, este vidám lakoma, mely után husvéti verseket szavalunk, husvéti tárgyú élőképeket mutatunk be s végül táncközben várjuk be a harmadik nap virradatát, az első óra-ütést, mikor „fordul a kerék”, t. i. a leányok lesznek öntözökké s ők kapnak a szép hímes tojások fejében ibolya-bokrétákat a jól megöntözött fiuktól.

Forrás: Gömbösné Galamb Margit – Dr. Hancsákné Wolkenberg Ilona – Bédy Schwimmer Rózsa – Mosdóssy Imre – K. Nagy Sándor – Szabóné Nogáll Janka – Dr. Bexheft Ármin: A magyar család aranykönyve. Második kötet. Családi nevelés és családi élet külső vonatkozásai. Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R-Társulat. Bp., 1910. 513. o.