Húsvét, 1914

Magyar kalács

A reczipéje, hevesmegyei forrás szerint, ez: 1 kiló 0-s liszthez legalább 12 fill. ára élesztő. – A kovászt külön csinálják meg: 1 koczkaczukorral egy kis tejbe kevés liszttel elkavarják az élesztőt, megkelesztik meleg helyen, a többi lisztet tálba öntik, vesznek hozzá 3-4 tojássárgáját, annyi langyos tejet, amennyit a liszt kíván, ½ marék porczukor, kevés só – s mindezeket nagyon jól kidagasztják. Tüzön megolvasztanak 15 deka vajat s mikor megolvadt, leteszik hülni. Mikor meghült, a tésztába öntik, azután pedig evvel nagyon jól átdagasztják ujból. Aztán egy evőkanál savanyu tejfelt vesznek hozzá. Megint megkelesztik. Egy mély cseréplábast vajjal kikennek, a tésztát beleteszik s ujból megkelesztik, harmadszor is. Végül megkenik tojással és sütőben vagy péknél sütik. Jól átsüljön!! – A kovász mindjárt a dagasztás elején a tésztába keverendő, mert csak igy lehet megtudni, hogy mennyi tejet kiván a massza.

NB. Reczipére lekótázhatatlan titok, hogy tudják néhol a kalácsot oly foszlóssá sütni, mint a pihe s hogy még harmadnaposan is friss? Valaki sok zsirt ajánl bele. Egy más olvasónőnk szerint: kevés tojást bele, mert különben morzsál. Ugyane forrás szerint mikor ki akarjuk szakitani, a deszkára kis czipókat szakasztunk és letakarjuk. Ha megkelt, a tésztát megcsavarjuk, ugy fonjuk össze. Aztán megint ¼ órát kel a tepsiben.

Forrás: A Hét szakácskönyve. A Hét pályázatára beérkezett reczipékből. Összeállította: Emma asszony. Második kiadás. A Hét kiadása, Bp., 1908.